A K�l�nb�z� szem�lyis�g� emberek. �ltal�ban olyan emberekkel vessz�k magunkat k�r�l, akik hasonl� szem�lyis�g�ek. Ett�l jobban �rezz�k magunkat.

Gondolatmeneti k�l�nbs�gek. N�ha nem �rtj�k, hogy valakinek hogyan juthat esz�be egy t�ma kapcs�n az ami esz�bejut.Ez zavar� az ember sz�m�ra. (Sok ember sz�m�ra.)

Carl Gustav POP rendszere. („Profiler of Personality”)

Jung szerint 4 alapvet� ir�ny l�tezik. Mindegyikben 2-2 v�laszt�si lehet�s�ggel. Ezeknek persze vannak �rnyalataik.

Energiair�ny: A saj�t energi�it mely ir�nyba �li meg. Befel�, avagy Kifel�.

Extravert�lt: Olyan ember aki szereti a v�ltozatoss�got, szereti a k�s�dleges vil�ggal megosztani a gondolatait. T�rsas�gi ember. Szeret hatni a k�rnyezet�re. Sz�m�ra pihntet� a t�rsas�gi �let. (E)

Introvert�lt: Olyan ember aki ink�bb befel�fordul�. Jobban kedveli a szem�lyes besz�lget�seket. Nem szereti a f�lk�sz gondolatokat megosztani a k�lvil�ggal. Sokszor irrit�l� sz�m�ra a nyilv�noss�g.(I)

�szlel�s: Mik�nt foglaljuk �ssze, mik�nt �rtelmezz�k a k�rnyezet�nkb�l be�rkez� inform�ci�t.

�rz�kel�: Olyan ember aki csak az �t �rz�kszerve alapj�n be�rkez� inform�ci�kra t�maszkodik. „Hiszem ha l�tom!” Mindenk�ppen gyakorlatias ember. F�k�nt a jelnere koncentr�l.(S)

Intuit�v: Az �rz�keken t�li �sszef�gg�seket keresi. Rejtett tartalmakat, �j dolgokat felismer�seket keres. Sz�m�ra a j�v� l�nyegesebb, mint a jelen, �s fontosabb, mint a m�lt.(N)

Meg�t�l�s: Azt firtatja a t�ma, hogy ki milyen m�don it�lkezik, �s term�szetesen cselekszik a vil�gban.

Gondolkod�: Re�lisan pr�b�lja szeml�lni a vil�got. Els�dleges n�la az ok-okozati �sszef�gg�s. Sokszor nem figyel arra, hogy a d�nt�sei milyen form�ban hatnak saj�t mag�ra, vagy a k�rnyezet�re. Kapszkod�ja a saj�t logik�ja. Nem szeretik a hib�s jelns�geket, ezek mindenk�ppen megoldand� probl�mak�nt jelennek meg sz�mukra. (T)

�rz�: Fontos sz�m�ra, hogy a saj�t fel�p�tett �rt�krendj�nek megfelel�en m�k�dj�n. Szereti a k�rnyezet�ben a harm�ni�t, szereti a ha az emberek j�l �rzik magukat. D�nt�sei a kompromisszumot keresik, a zavartalan egy�ttm�k�d�s lehet�s�g�t c�lozz�k. (F)

�letst�lus: Hogyan �li az �let�t valaki?

Meg�t�l�: Rendezett h�tt�r, j�l k�r�lhat�rolt dolgok jellemzik. Gyors d�nt�sek amelyekkel le is z�rj�k az adott t�m�t. Nem szeretik ha az elk�pzel�seiket felr�gj�k, m�s tervek keresztezik. A megtervezett dolgok h�vei. (J)

�szlel�: Sokszor a megtervezett, k�telez� dolgokat a nyitotts�gukat korl�toz� t�nyez�k�nt tartj�k sz�mon. A rugalmass�got kedvelik, nem szeretik ha ebben korl�tozz�k �ket.(P)

 Ebb�l 16 szem�lyis�gt�pus hat�rozhat� meg: (L�sd Preferenci�k)

A Kommunik�ci�ban is fontos szerepe van annak, hogy milyen tipus� a pertner akivel besz�l�nk! Els� �s legfontosabb dolog, hogy el�it�letekt�l mentesen tudjunk kommunik�lni. Ha ez nem m�k�dik, akkor elvesz�tj�k a l�nyeget a mondanival�b�l.

Az Extrovert�ltnak az adott pillanatban kimondott sz�nak van �rt�ke, a k�s�bbiekben m�r nem felt�tlen�l. Jellemz� r�juk, hogy an�lk�l kezdenek el besz�lni, hogy tudn�k mit fognak mondani.  Gyakran fejezik be m�s mondatait, ha szerint�k nem besz�l el�g gyorsan. N�ha �gy t�nik, hogy leveg�t sem vesznek.

Az Introvert�lt alaposan megfontolja, miel�tt b�rmit is kimondana. B�r lehet, hogy ezt m�r kevesen v�rj�k ki. Az extrovert�ltn�l sokkal megfontoltabbaknak t�nnek. V�lem�ny�ket, ami term�szetesen van, nem tartj�k fontosnak, hogy a vil�g el� t�rj�k.Viszont ha megsz�lalnak, akkor a v�lem�ny�knek s�lya van.

Az introvert�ltak az extravert�ltakat sokszor felsz�neseknek �s fecseg�knek l�tj�k; az extravert�ltak az introvert�ltakat pedig lass�nak �s megk�zel�thetetlennek.

Az �rz�kel�k besz�d�kben, gyakran minden apr� r�szletet el akarnak mondani. Ez�rt hosszasan fejtegetnek egy t�m�t. B�r �ltal�ban nem veszitik el a fonalat, de ez is el�fordulhat. (Tipikus k�rd�s: Hol is tartottam?) Sz�vesen hallagtnak meg m�sokat, �s gyakran tesznek fel k�rd�seket.

Az Intuit�vok gyakran mondanak el t�nyeket az el�zm�nyek �s a r�szletek ismertet�se n�lk�l. Ha tehetik csak az �sszk�ppel foglalkoznak.

Az intuit�vok gyakran azzal �szt�k�lik az �rz�kel�ket, hogy „t�rj m�r a l�nyegre”; „ne kezdd m�r �d�mn�l �s �v�n�l”. Sokszor m�g azt sem b�rj�k kiv�rni, mire kialakul az �sszk�p, mert agyukat m�s, nekik izgalmasabb t�m�kra kapcsolj�k �t.

Az �rz�kel�k meg az�rt nem b�rj�k az intuit�vokat k�vetni, mert azok k�pesek percenk�nt �t vagy ann�l t�bb �tletet is bedobni, m�gpedig an�lk�l, hogy ak�r egynek is megvizsg�ln�k a realit�s�t.

A Gondolkod�k csakis az ok-okozati perspekt�v�ban szeretnek gondolkodni. Szeretik a logikus okfejt�seket, �s szeretnek vitatrkozni. Az ellenv�lem�nyt nem �lik meg szem�lyes s�rt�sk�nt, hiszen az csak az �sz egyik �jjabb k�sz�r�k�ve.

Az �rz�k szem�lyes b�nt�sk�nt, traumak�nt �lik meg a konfliktusokat. Arra t�rekednek, hogy min�l finomabban fogalmazzanak meg k�nyes t�m�kat is. Nem szeretnek hosszan vitatkozni, de ha avalaki nagyon agressz�ven pr�b�lja a saj�t igaz�t �rv�nyes�teni akkor hajlamosak felforttyanni.

A gondolkod�kat az �rz�k gyakran ridegnek, �rz�ketlennek v�lik, m�g a gondolkod�k az �rz�ket f�l�slegesen �rzelmesnek �s t�l k�nnyen k�zelker�l�knek.

A Meg�t�l�k a c�lorient�lt egy�tm�k�d�st kedvelik. T�bbnyire el�re �tgondolj�k mondanical�jukat, �s az el�re eltervezett szerint j�rnak el. Sz�mukra a c�l min�l r�videbb id� alatt val� el�r�se a f� szempont.

Az �szlel�k szeretnek a t�m�kkal rugalmasan b�nni. Gyakran el-elt�rnek az eredeti besz�dt�m�t�l. Gyakran szeretik ha egy kommunik�ci�s helyzet az eredetit�l teljesen m�s ir�nyba kanyarodik el. Sz�mukra a folyamat sokkal l�nyegesebb, mint a v�geredm�ny.

A meg�t�l�k nem egyszer kisz�m�thatatlannak �s megb�zhatatlannak l�tj�k az �szlel�ket – m�g az �szlel�k merevnek �s rugalmatlannak a meg�t�l�ket.