A Különböző személyiségű emberek. Általában olyan emberekkel vesszük magunkat körül, akik hasonló személyiségűek. Ettől jobban érezzük magunkat.

Gondolatmeneti különbségek. Néha nem értjük, hogy valakinek hogyan juthat eszébe egy téma kapcsán az ami eszébejut.Ez zavaró az ember számára. (Sok ember számára.)

Carl Gustav POP rendszere. („Profiler of Personality”)

Jung szerint 4 alapvető irány létezik. Mindegyikben 2-2 választási lehetőséggel. Ezeknek persze vannak árnyalataik.

Energiairány: A saját energiáit mely irányba éli meg. Befelé, avagy Kifelé.

Extravertált: Olyan ember aki szereti a változatosságot, szereti a küsödleges világgal megosztani a gondolatait. Társasági ember. Szeret hatni a környezetére. Számára pihntető a társasági élet. (E)

Introvertált: Olyan ember aki inkább befeléforduló. Jobban kedveli a személyes beszélgetéseket. Nem szereti a félkész gondolatokat megosztani a külvilággal. Sokszor irritáló számára a nyilvánosság.(I)

Észlelés: Miként foglaljuk össze, miként értelmezzük a környezetünkből beérkező információt.

Érzékelő: Olyan ember aki csak az öt érzékszerve alapján beérkező információkra támaszkodik. „Hiszem ha látom!” Mindenképpen gyakorlatias ember. Főként a jelnere koncentrál.(S)

Intuitív: Az érzékeken túli összefüggéseket keresi. Rejtett tartalmakat, új dolgokat felismeréseket keres. Számára a jövő lényegesebb, mint a jelen, és fontosabb, mint a múlt.(N)

Megítélés: Azt firtatja a téma, hogy ki milyen módon itélkezik, és természetesen cselekszik a világban.

Gondolkodó: Reálisan próbálja szemlélni a világot. Elsődleges nála az ok-okozati összefüggés. Sokszor nem figyel arra, hogy a döntései milyen formában hatnak saját magára, vagy a környezetére. Kapszkodója a saját logikája. Nem szeretik a hibás jelnségeket, ezek mindenképpen megoldandó problémaként jelennek meg számukra. (T)

Érző: Fontos számára, hogy a saját felépített értékrendjének megfelelően működjön. Szereti a környezetében a harmóniát, szereti a ha az emberek jól érzik magukat. Döntései a kompromisszumot keresik, a zavartalan együttműködés lehetőségét célozzák. (F)

Életstílus: Hogyan éli az életét valaki?

Megítélő: Rendezett háttér, jól körülhatárolt dolgok jellemzik. Gyors döntések amelyekkel le is zárják az adott témát. Nem szeretik ha az elképzeléseiket felrúgják, más tervek keresztezik. A megtervezett dolgok hívei. (J)

Észlelő: Sokszor a megtervezett, kötelező dolgokat a nyitottságukat korlátozó tényezőként tartják számon. A rugalmasságot kedvelik, nem szeretik ha ebben korlátozzák őket.(P)

 Ebből 16 személyiségtípus határozható meg: (Lásd Preferenciák)

A Kommunikációban is fontos szerepe van annak, hogy milyen tipusú a pertner akivel beszélünk! Első és legfontosabb dolog, hogy előitéletektől mentesen tudjunk kommunikálni. Ha ez nem működik, akkor elveszítjük a lényeget a mondanivalóból.

Az Extrovertáltnak az adott pillanatban kimondott szónak van értéke, a későbbiekben már nem feltétlenül. Jellemző rájuk, hogy anélkül kezdenek el beszélni, hogy tudnák mit fognak mondani.  Gyakran fejezik be más mondatait, ha szerintük nem beszél elég gyorsan. Néha úgy tűnik, hogy levegőt sem vesznek.

Az Introvertált alaposan megfontolja, mielőtt bármit is kimondana. Bár lehet, hogy ezt már kevesen várják ki. Az extrovertáltnál sokkal megfontoltabbaknak tünnek. Véleményüket, ami természetesen van, nem tartják fontosnak, hogy a világ elé tárják.Viszont ha megszólalnak, akkor a véleményüknek súlya van.

Az introvertáltak az extravertáltakat sokszor felszíneseknek és fecsegőknek látják; az extravertáltak az introvertáltakat pedig lassúnak és megközelíthetetlennek.

Az Érzékelők beszédükben, gyakran minden apró részletet el akarnak mondani. Ezért hosszasan fejtegetnek egy témát. Bár általában nem veszitik el a fonalat, de ez is előfordulhat. (Tipikus kérdés: Hol is tartottam?) Szívesen hallagtnak meg másokat, és gyakran tesznek fel kérdéseket.

Az Intuitívok gyakran mondanak el tényeket az előzmények és a részletek ismertetése nélkül. Ha tehetik csak az összképpel foglalkoznak.

Az intuitívok gyakran azzal ösztökélik az érzékelőket, hogy „térj már a lényegre”; „ne kezdd már Ádámnál és Évánál”. Sokszor még azt sem bírják kivárni, mire kialakul az összkép, mert agyukat más, nekik izgalmasabb témákra kapcsolják át.

Az érzékelők meg azért nem bírják az intuitívokat követni, mert azok képesek percenként öt vagy annál több ötletet is bedobni, mégpedig anélkül, hogy akár egynek is megvizsgálnák a realitását.

A Gondolkodók csakis az ok-okozati perspektívában szeretnek gondolkodni. Szeretik a logikus okfejtéseket, és szeretnek vitatrkozni. Az ellenvéleményt nem élik meg személyes sértésként, hiszen az csak az ész egyik újjabb köszörűköve.

Az Érzők személyes bántásként, traumaként élik meg a konfliktusokat. Arra törekednek, hogy minél finomabban fogalmazzanak meg kényes témákat is. Nem szeretnek hosszan vitatkozni, de ha avalaki nagyon agresszíven próbálja a saját igazát érvényesíteni akkor hajlamosak felforttyanni.

A gondolkodókat az érzők gyakran ridegnek, érzéketlennek vélik, míg a gondolkodók az érzőket fölöslegesen érzelmesnek és túl könnyen közelkerülőknek.

A Megítélők a célorientált együtműködést kedvelik. Többnyire előre átgondolják mondanicalójukat, és az előre eltervezett szerint járnak el. Számukra a cél minél rövidebb idő alatt való elérése a fő szempont.

Az Észlelők szeretnek a témákkal rugalmasan bánni. Gyakran el-eltérnek az eredeti beszédtémától. Gyakran szeretik ha egy kommunikációs helyzet az eredetitől teljesen más irányba kanyarodik el. Számukra a folyamat sokkal lényegesebb, mint a végeredmény.

A megítélők nem egyszer kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak látják az észlelőket – míg az észlelők merevnek és rugalmatlannak a megítélőket.